Lezárult a jelöltállítási folyamat a tisztújítás előtt álló Momentumban, és mivel az elnöki pozícióra egyedül Donáth Anna adott be pályázatot, január 28-án csak őt választhatják meg a küldöttek elnöknek a következő öt hónapra. Az elnökség hat további helyére összesen nyolc jelentkező van.
Idén több mint 60 ország polgára vehet részt választásokon. Világszerte 2024 lesz az az év, amikor a politikai választások összetalálkoznak a mesterséges intelligenciával. Az előbbiek kampányainak természete ismert, az utóbbi terület szabályozása pedig legjobb esetben is kialakítás alatt van.
A kulcskérdés pedig az, teret nyer-e az Unióban a feltörekvő szélsőjobb, írja a brit lap politikai elemzőket is megszólaltató cikke.
Öt hónap van hátra a júniusi, az EP-voksolással egyidőben tartott önkormányzati választásokig, amelynek különlegessége, hogy a győzteseknek – polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek – még négy hónapig kell várniuk, mire átvehetik az irányítást. Az „átmenet” hónapjai nem lesznek könnyűek, a kormány béna kacsává teheti a még regnáló, de neki nem tetsző helyhatósági vezetőket.
A szivárogtatástól azért is tart az elnök, mert van olyan jelölt, aki listavezető helyen indulna, és jelezte, hogy gondot jelentene a munkahelyén, ha ez decembernél hamarabb kiderülne.
A jövő évi európai parlamenti választások lehetséges kimeneteleit, a pártcsaládok várható mozgásait elemzi cikkében a brit lap szerzője.
Az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) legfrissebb jelentése szerint a mesterséges intelligenciára támaszkodó eszközökkel az eddiginél kifinomultabb és gyorsabb támadásokat lehet végrehajtani. A szakértők úgy látják, elsősorban az uniós polgárokat célozhatják meg a támadók. A cél, hogy aláássák az információba vetett bizalmat.
Nem a spórolás, hanem a politikai haszonszerzés vezette a Fideszt odáig, hogy második nekifutásra tényleg összevonja az önkormányzati és az európai parlamenti választásokat. A kormánypártok egy szólóban tartott EP-voksoláshoz képest a borítékolhatóan magasabb részvételt szavazatokra válthatják, de nem mindenhol az országban. Ha az ellenzék ügyes, akkor a nehézségek ellenére ő is profitálhat a helyzetből.
A Fidesz hazai jogállami dúlásában és az Orbán-kormány Brüsszel elleni szabadságharcában szerzett elévülhetetlen „érdemei” után az Európai Parlamentbe küldi – leginkább „száműzi” – a kormányfő Varga Juditot. Már most, az indokoltnál szűk egy évvel korábban távozik is a kormányból. Az Orbánhoz végletekig lojális Varga jövője kérdéses, múltja mozgalmas – búcsúzóul nosztalgiázunk.
Pontosan egy év múlva esedékesek a következő európai parlamenti választások. Vajon megáll a részvétel csökkenése? Mennyire befolyásolja az EU polgárait az ukrán háború? Összeszedtük, amit a jövő júniusi voksolásról tudni érdemes.
Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz az MSZP-ből kilépett Ujhelyi István sorsa.
„Az Európai Néppárt (EPP) és az európai parlamenti konzervatív erők együttműködését” sürgeti Antonio Tajani olasz külügyminiszter, aki a római kormánypártok tervezett fúziójáról is beszélt vasárnap a SkyTG24 hírtelevíziónak adott interjújában.
